VÉGRE!
Itt a jó idő, napsütés, lehet a szabadban üldögélni.
A húsvét és az előtte lévő napok eléggé sűrűek voltak, így a hetet nem tábláztam be programokkal, hogy itthon is legyünk kicsit és pihenjünk.
Pihenés... hah. Olyan nincs, de nyilván másabb, ha itthon vagyunk, a saját kis helyünkön, "nyugalomban".

Kedd délután meglátogatott egyik kedves barátnőm, Nagyutazó Nóri és megbeszéltük, hogy elmegyünk sétálni a Nagyerdőre és iszunk egy kávét a Víztoronyban.
Olyan, de olyan klassz volt beszélgetni, csacsogni, kimozdulni, napon lenni. Ráadásul Nóri nagyon ügyesen és bátran dajkálta Heidikét, felüdülés ez egy anyának. :D

A szerdai napunkat főleg itthon töltöttük, édes kettesben, amikor pedig kimentünk babakocsizni, sok volt a sírás. Ilyen sem történt még a 3 hónap alatt. Ki is merített rendesen.
Egyébként annyira off az agyam, hogy örülök, ha ki tudok magamból préselni pár mondatot.
Amúgy tevékenyen telt a nap, mostam, törölgettem, kicsit főztem. Fogalmam sincs hány órákat alszom, ahogy arról sincs, hogy egyben mennyit sikerül szundítanom...