Mivel zöldnek vallom magam - persze van még hová fejlődni rendesen -, ezért múlthét csütörtökön vettünk egy amolyan mosható pelenka tesztcsomagot, hogy ezzel is kíméljük a környezetünket, nem utolsó sorban pedig költséghatékonyabb is, mint az eldobható társaik.

A mosható pelenka előnyei:
       + környezetkímélő
       + érzékeny bőrűeknek kiváló
       + gazdaságos
       + korai szobatisztaság
       + jó befektetés

Átolvastam a leírást, kimostam őket és pénteken be is vetettem a pelusokat.
Az első döbbenetet a méret okozta. Olyan nagy lett a csomag, hogy azt hittem, hogy a baba a popóján fog pörögni, ahogy pedig ráadtam a kisnadrágot, tovább szörnyülködtem azon, hogy mennyire nem esztétikus a látvány.

Az első (9) peluscsere alkalmából körülbelül a mosipelus minden része kakis volt. A papírbetét, a belső és a külső is, természetesen sikálás, áztatás, aztán landolt a vödörben.
Tulajdonképpen nem a kakimosás a legnagyobb gond (erre lehetett is számolni), hanem az, hogy megvágta a baba pici bőrét. Eléggé... pedig nekem úgy tűnt, hogy egyáltalán nem csatoltam szorosra.

Szóval az első mosipelusos nap elég kiábrándító volt számomra, de elhatároztam, hogy tovább próbálkozom.
Jelenleg ott tartok, hogy itthon használom csak, utazáshoz nem és még az éjszakát sem mertem bevállalni. Már be tudom úgy csatolni, hogy ne vágja meg Heidi bőrét és a bambusz pelenkabelső nagyon tetszik, bár nehezebben szárad.

Az a tervem, hogy próbálkozom még másik fajtával is. NEM ADOM FEL! :D